A falióra alapvető felépítése

1. Elülső héj (más néven elülső borítás): a felületkezelési módszerek közé tartozik: direkt fröccsöntés színe, festés, galvanizálás, bevonat (más néven transzfernyomás), melegbélyegzés stb.

2. Hátsó borító (más néven hátlap)

3. Elemfedél

4. Tükör: Anyaga üveg (síküvegre és ívüvegre osztva) és műanyag, melyből a falióra alapvetően üveg, az asztali óra kettő.

5. Óralap (más néven szó szerinti): az anyag papír, PVC (egyfajta műanyag), fém. A rajta lévő mérlegek, szavak és minták mind szitanyomással készültek.

6. Óramutatók (más néven mutatók): Léteznek műanyag és fém anyagok, amelyek közül a fali órák alapvetően fémből készülnek, az asztali órák pedig kétféle változatban kaphatók.

7. Mozgás (időmérő):
(1) A másodpercmutató működési módja szerint fel van osztva: ugró második mozdulatra és söprő második mozgásra (más néven néma mozgás).
(2) A fali óra mozgása a következőkre oszlik: egyórás mozgás (a továbbiakban: önálló mozgás) és zenei óránkénti csilingelő mozgás (más néven pontmozgás).
(3) Az asztali óramozgások a következőkre oszthatók: önálló és ébresztőóra. Közülük a riasztógép egyetlen riasztómozgásra és egy szundi funkcióval rendelkező riasztógépre oszlik. A riasztás riasztási hangja egyetlen BB hangra és egy 4 BB hangra van felosztva (azaz egy BB hangra, amely a gyengébbtől vált ki).

8. Csavarok

9. LCD (azaz folyadékkristályos kijelző) alkatrészei: 2 féle kínaira és angolra osztva. Ha csak 1 LCD komponens van egy órán, akkor az általános kijelzőtartalom az öröknaptár (vagyis a Gergely-naptár év, hónap, nap, nap, a kínaiban a holdhónap, nap) és a hőmérséklet; egy óra 2 LCD komponensből áll, amelyek közül az egyik az öröknaptárt, a másik pedig a hőmérsékletet és a páratartalmat mutatja.
10. Ingamozgás (segédmozgás): Lapos ingamozgásra és forgó ingamozgásra oszlik.